Kirándulás:
Kényelmes kerékpárút: az Őrségbe, Zalaegerszegre és Göcsej térségbe.
Erdei gyalogtúrák, erdei tornapálya.

Horgászat:
Borostyán-tó:
Vízterület:  22,5 ha
Átlagos vízmélység: 3 m
Típus: mesterséges völgyzárógátas tó
Jellemző halfajták: ponty, amúr, harcsa, süllõ, csuka, compó, keszeg, kárász, törpeharcsa.
Tórekordok: harcsa - 30 kg, ponty - 22,5 kg, süllõ - 9,5 kg, csuka -12,5 kg
Horgászati módok: természetes part, stégek. Csónakból horgászni tilos!
Napijegy ára: 2200 Ft

Fürdőzés:
Személygépkocsival akár a Balaton, illetve Hévíz elérhető távolságban van. Emellett rövid időn belül (kb. 25 perc), könnyen elérhető Lenti gyógyfürdője kiváló lehetőségekkel, továbbá Zalaegerszegen az Aquacity és a Városi Termálfürdő is kellemes időtöltéssel szolgál az oda látogatóknak.

Lovaglás:
Boncodföldén és Szőcén.

Szórakozási lehetőségek:
-
Paintball,
- quad,
- teke,
- mozi
- színház,
- koncertek, kiállítások.

LÁTNIVALÓK

Zalaegerszeg – a Göcsej kapuja:

Göcseji Falumúzeum - weboldal
A 19. századi Göcsej teljesen eltűnt volna, ha 1968ban nem építik meg a Skanzent. A Zala-folyó holtágánál kapott helyet a környék településeiről ideszállított épületek. Csak a vízimalom áll az eredeti helyén, s ezt veszik körül a 150-200 éves házak. Így rekonstruáltak az építők egy 19. századi göcseji falut, ahol az idelátogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek. 


Magyar Olajipari Múzeum - weboldal
A skanzen közvetlen szomszédságában található az ország egyetlen olajipari múzeuma. A vendégek különböző fúrótornyokat, gőzgépeket, himbákat, ásvány- és kőzetgyűjteményeket tekinthetek meg.


Földön járó toronyóra
Hevesi Sándor Színház előtti téren található a Mária Magdolna Templom régi, több mint 200 éves órája, mivel annak eredeti helyére egy új, számítógéppel vezérelt szerkezet került. Ahelyett, hogy a régi toronyórát nyugdíjaztatták volna, a város művészei megjavították, kicsinosították, és a téren egy üvegházba költöztették. Az üvegépület tetején áll Mária Magdolna szobra, amely percenként tesz egy fordulatot, s így egy óra hossza alatt körbejár.


Mária Magdolna plébániatemplom - weboldal
A város központjában magasodik ez a kéttornyú, barokk stílusú templom, melynek főoltárképe a város védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázolja.


Göcseji Múzeum - weboldal
Pár lépésnyire a város jelképétől várja vendégeit a híres Göcseji Múzeum, ahol többek közt Kisfaludi Strobl Zsigmond, zalai Kossuth-díjas szobrász, a budapesti Szabadság- szobor megalkotójának hagyatéka. Emellett a római kori Salla (Zalalövő) valamint Zalaegerszeg és a megye múltjával is megismerkedhetnek a látogatók.

 

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga - weboldal

 

Hevesi Sándor Színház - weboldal


TV-torony
Gyönyörű kilátásban van része annak, aki ellátogat a bazitai tetőn álló 95 m magas Tv-toronyba. Tavasztól ősz végéig lifttel fel lehet menni a torony 52 m magasságban elhelyezkedő körpanorámás presszójába, ahol megcsodálhatjuk az egész várost és a zalai dombokat. Tiszta időben a Ság és a Somló hegyéig, illetve az Alpok vonulatáig is el lehet látni. A bátor vendégek kipróbálhatják akár a szabadesés szimulátort is.


Aquacity Vízicsúszda és Élménypark - weboldal

 

Városi Termálfürdő - weboldal
Aki kényeztetésre, kellemes kikapcsolódásra vágyik, látogasson el az Aquacity szomszédságában található termálfürdőbe, melynek, látványos hang és fényhatásai, és tágas belső tere nyugodt időtöltést tesz lehetővé „kicsiknek és nagyoknak” egyaránt.
 

Göcsej

Zalaegerszeg szomszédságában terül el Göcsej, a megye legismertebb földrajzi-néprajzi tája.
Ez az egyik legszebb zalai tájegység, amelyet 3 folyó határol, és mintegy 70 falu tartozik ide. A külvilágtól elszigetelt falvakban sajátos nyelvjárás alakult ki. Az ősi magyar nyelv több elemét sokáig megőrizték.
Az egymásba kapaszkodó dombok tetején apró falvak gubbasztanak. Göcsej középső része a „szeg”-ek vidéke. Itt a falvakat az első telepesekről nevezték el, pl. a Kustán családról a 16. században megszületett Kustánszeg.

A Göcsej legmagasabb pontja Kandikó 302 méterrel, ahonnan tiszta időben el lehet látni akár az Alpokig is.
A hegy mondáját a 19. században jegyezték le. Eszerint réges-régen a hírhedt haramia Kandikó uralta a környéket, aki beleszeretett Csatár vitéz szépséges kedvesébe, akire ő maga is pályázott. Azért, hogy megszerezhesse a leányt, a vitézt vadászat ürügyével a hegyre csalta és a vitézt a haramia emberei letaszították a szikláról. A rablóvezér meg akart győződni arról, hogy Csatár vitéz tényleg meghalt és ezért a hasadék széléhez kúszott, onnan „kandikált” utána, de ráfizetett a gaz lator, mert a hegy füstöt és tüzet okádott és ez megfojtotta őt is.

 

Őrség

Csoda ez az Őrség! - Magyarország hét csodája közé választották az Őrséget!

Magyarország délnyugati peremén a határok viszonylag keveset változtak a történelem során. Így a 800 éve határőrizetre rendelt népcsoport legnagyobbrészt ma is hazánk területén él. Az Őrség népe egészen napjainkig megőrizte e táj természeti és kulturális értékeit.

Az Őrségben nem hosszanti vagy faluközpontos házcsoportok jellemzőek, hanem a dombhátak gerincén, ritkásan épült házak sora, a szer, amit itt egy-egy családról, mesterségről vagy éppen jellegzetes épületről neveztek el, úgymint Felsőszer, Templomszer, Kovácsszer.
Ez volt a határőrizeti feladatra leginkább alkalmas településforma, hiszen a dombtetőkön hatalmas területet lehet szemmel tartani. Az őrségi falvak egy része a mai napig őrzi szeres jellegét.

Szalafő az egyik legősibb szeres település, amely nevét a határában eredő Zala-folyóról kapta. Szalafő hét halomra épült; mindegyik halmon egy-egy szer található, a szereken egy-egy család élt, akiknek a feladata a vidék őrzése, védése, figyelése volt. Mindegyik szernek megvan a maga neve pl.: Alsószer, Felsőszer, Templomszer, Papszer, Gyöngyösszer, Csörgőszer és a legismertebb Pityerszer.

Felsőszerről könnyed turista útvonal vezet Pityerszerre, ahol a ’70-es évektől működik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum eredeti házakkal, amelyek a századelőn is ugyanígy, ugyanitt álltak. 
Az őrségi ember javait a táj gazdagságából nyerte. Évszázadok óta jellemző a töktermesztés és a tökmagolaj sajtolás. Szalafői Csörgőszeresen van még egy 70 évvel ezelőtti berendezés, amelyen hagyományos módszerekkel sajtolják a tökmagolajat.

A közeli Pankaszon találkozhatunk az 1755-ben készült, legrégebbi szoknyás haranglábbal.